Azzal fejeztem be a Kiképzés hónapjai c. írásomat, hogy „Délután összepakoltuk a felszereléseinket, amit kellett leadtuk és vártuk a másnapi 5,20 perces indulást vissza az anyaalakulathoz, irány Cserépfalu.”
Így is lett. Másnap reggel 1980. 02.01-én ha jól emlékszem egy pénteki napon, szerelvényt fogj vezényszóra mindenki megfogta a felszerelését, és szépen buszra ülve ki vittek bennünket a vasút állomásra. Virág zászlós, elvtárs, elkísért bennünket a vonattal Füzesabonyig, és láss csudát ott várt a Mi „anyánk” Ónodi Miklós törzsőrmester.
A váróteremben elintézték a papírmunkát, Virág zászlós elköszönt tőlünk, és elment. Védőszárnyai alá vett bennünket a törzsőrmester. Vonatra ültünk és mentünk Cserépfaluba. Kb. 13,00 körül érkeztünk meg a laktanyába 7-en. Csató hv. Bányai hv. Lengyel hv, Nagy hv, alias sakkmester, Nagy Albert hv , Orosz hv,és Én.
A váróteremben elintézték a papírmunkát, Virág zászlós elköszönt tőlünk, és elment. Védőszárnyai alá vett bennünket a törzsőrmester. Vonatra ültünk és mentünk Cserépfaluba. Kb. 13,00 körül érkeztünk meg a laktanyába 7-en. Csató hv. Bányai hv. Lengyel hv, Nagy hv, alias sakkmester, Nagy Albert hv , Orosz hv,és Én.
Megálltunk az ÜTI előtt, kijött az ÜTI, Szabó Károly alhdgy elvtárs,
- Na, megjöttek kopaszok?
- Igen, vagyis jelentjük meg mormogtunk, megszeppenve.
- Várjanak!
- Szolgálat küldje át a legkisebb kanimat, Talpast.
Mondta az időközben odaérkező AEGÜ-nek.
- Értettem válaszolta.
És elviharzott. Kis idő múlva megérkezett a Talpas becenevű óriás. Kb. 185 magas és olyan 105 kg-ot nyomott. Úristen nyögtünk fel ez a legkisebb, akkor a többi milyen lehet? Gondoltuk szerintem mindannyian. A Mi 50 Kg os súlyunkkal, és kb 170 cm átlag magasságunkkal
mit fogunk csinálni, ha Ő a legkisebb. Minek kellünk Mi ide? Na de mindegy menni kellett.
- Na, jöjjenek kopaszok!
Mondta Talpas, és elindult a körlet irányába.
Mi meg fogtuk a cuccainkat, és irány utána. Mikor beérkeztünk a körletbe akkor lepődtünk meg igazán, Talpas volt a legnagyobb kani a többi mind olyan volt, mint MI, átlagosak. Egyből odasereglettek a tisztesek, és megmutatták ki, hová, melyik szakaszba fog kerülni, megkaptuk a szekrényeinket, és megmutatták a szekrényrendet, majd bepakoltunk és átöltöztünk, gyakorló ruhába.
Mi meg fogtuk a cuccainkat, és irány utána. Mikor beérkeztünk a körletbe akkor lepődtünk meg igazán, Talpas volt a legnagyobb kani a többi mind olyan volt, mint MI, átlagosak. Egyből odasereglettek a tisztesek, és megmutatták ki, hová, melyik szakaszba fog kerülni, megkaptuk a szekrényeinket, és megmutatták a szekrényrendet, majd bepakoltunk és átöltöztünk, gyakorló ruhába.
Ezek után Gomány János őrvezető elvtárs, ismertette a rendet.
Először is mindenki tanulja meg, senki nem mehet a pol.h.-hoz jelentgetni, a katona társait, főleg a rajparancsnokokat, bármi is történjen.
Másodszor Önök még nem mehetnek kimaradásra, meg eltávozásra, mert Debrecenbe arany életük volt, ott sokat járhattak, és amúgy is ez egy kis koszos falu itt semmi nincs, és különben is ne is kérjenek, mert úgy sem fogjuk engedélyezni.
Ha a körletbe be akarunk menni, vagy onnan távozunk, akkor engedélyt kell kérni az ott tartózkodó legmagasabb rendfokozatú rajpk-tól, és ki kell nyomni az egykaros súlyzót 10 szer (mit mondjak ezek után se ki se be nem igen akartunk menni). Ismertette a „RINYA” füzet kezelését, a napirendet, és azt, hogy ki mit fog takarítani.
Ki felelős a tüzelésért, és hogy mikor kell begyújtani, illetve kisalakolni a kályhából este. Jaja igen majd elfeledtem azt is, hogy a kopaszok nem nézhetnek TV-t, mert úgysem fognak ráérni.
Ezek után üdvözöltek bennünket Cserépfaluban. Bemutatták a szekrény és az ágyrendet és a "pina fa" használatát. Aki nem volt katona a "pina fa" az az eszköz amivel az ágyat takaró pokrócot simogassák, hogy ne legyen rajta gyűrődés. A délután a szekrény és az ágyrend megteremtésének gyakorlásával, az este pedig esemény és TV mentesen, takarítással telt el, amit az előbb nevezett őrvezető elvtárs a végén átvett és azt mondta.
- jó, most már készüljenek fel a takarodóra.
Ami azt jelenti, (ha valaki nem lett volna katona az olvasók között,) hogy az ágyon a 2 db lópokrócot és vele egy db lepedőt szépen az ágy végébe kellett hajtani bejgli formába, és az ágyon ülve kellett várni a takarodó vezényszó.
Természetesen ezt nem mindenkinek csak a kopaszoknak.
Először is mindenki tanulja meg, senki nem mehet a pol.h.-hoz jelentgetni, a katona társait, főleg a rajparancsnokokat, bármi is történjen.
Másodszor Önök még nem mehetnek kimaradásra, meg eltávozásra, mert Debrecenbe arany életük volt, ott sokat járhattak, és amúgy is ez egy kis koszos falu itt semmi nincs, és különben is ne is kérjenek, mert úgy sem fogjuk engedélyezni.
Ha a körletbe be akarunk menni, vagy onnan távozunk, akkor engedélyt kell kérni az ott tartózkodó legmagasabb rendfokozatú rajpk-tól, és ki kell nyomni az egykaros súlyzót 10 szer (mit mondjak ezek után se ki se be nem igen akartunk menni). Ismertette a „RINYA” füzet kezelését, a napirendet, és azt, hogy ki mit fog takarítani.
Ki felelős a tüzelésért, és hogy mikor kell begyújtani, illetve kisalakolni a kályhából este. Jaja igen majd elfeledtem azt is, hogy a kopaszok nem nézhetnek TV-t, mert úgysem fognak ráérni.
Ezek után üdvözöltek bennünket Cserépfaluban. Bemutatták a szekrény és az ágyrendet és a "pina fa" használatát. Aki nem volt katona a "pina fa" az az eszköz amivel az ágyat takaró pokrócot simogassák, hogy ne legyen rajta gyűrődés. A délután a szekrény és az ágyrend megteremtésének gyakorlásával, az este pedig esemény és TV mentesen, takarítással telt el, amit az előbb nevezett őrvezető elvtárs a végén átvett és azt mondta.
- jó, most már készüljenek fel a takarodóra.
Ami azt jelenti, (ha valaki nem lett volna katona az olvasók között,) hogy az ágyon a 2 db lópokrócot és vele egy db lepedőt szépen az ágy végébe kellett hajtani bejgli formába, és az ágyon ülve kellett várni a takarodó vezényszó.
Természetesen ezt nem mindenkinek csak a kopaszoknak.
Kis idő múlva jött az AEGÜ. és bekiabált,
- Takarodó, majd leoltotta a villanyt.
Végre alhattunk, bár Én elég sokáig fel voltam, mert az ágyam mellett levő ágyon aludt Lengyel hv. alias muzsikás, (a bece nevét is az éktelen horkolásáról kapta,) ismét és ugyanúgy horkolt, mint Debrecenbe.
De a fáradtság azért elnyomott és mély álomba merültem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése